Szigorú szabályok nehezítik Sástó karbantartását

Dús vízi növényzet borítja a felszínét, aszályosabb, forró nyarakon pedig többször került már közel a kiszáradáshoz a Sástó. Gyakran jelzik a turisták észrevételeiket az ország legmagasabb tavával kapcsolatban, ám a fenntartó a szigorú természetvédelmi előírások miatt sokszor tehetetlen.

Néhány évvel ezelőtt nyilvánították Natura 2000-es, vagyis kiemelt természetvédelmi területté Sástót. Az ilyen minősítéssel ellátott területeken cél, hogy a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítsák a biológiai sokféleség megóvását. Ez a cím és a vele járó túlzott szabályozások azonban sok esetben megnehezítik ezeknek az élőhelyeknek a fenntartását is.

– Két éve például augusztusban óriási apadás volt, a tó már büdös volt, rohadt, az iszap benne és nem engedtek vízutánpótlást. Pedig azt mondtuk, hogy bárhonnan lajtos kocsiból, a Csór rétről vizet kell bele vinni, mert meghal a tó. De a természetvédőknek az a válasza, hogy ez az élet rendje. Kiszárad, újraalakul. Ezt el lehet mondani egy természetes tóról, de ez egy mesterséges tó – vélekedett Hiesz György polgármester.

Nem csak a tó, hanem a mellette található rét is védett terület, amit évente egyszer, egy bizonyos időszakban lehet csak kaszálni a Bükki Nemzeti Park engedélyével.

– Nem hiszem, hogy a mi és a Bükki Nemzeti Park vitát tovább kéne élezni. Valami közös kompromisszumos megoldást találni, hogy picivel kulturáltabban nézzen ki a tó, még ha védett, akkor is lehet együtt élni, hiszen megvannak azok a fázisok, amikor be lehet avatkozni, amikor vízi növények levelein nincs éppen valamelyik vízi élőlény petéje, nem szaporodik, tehát ilyenkor be kéne avatkozni drasztikusabban – fogalmazott a polgármester.

Ahhoz, hogy a Sástót az év 365 napján vonzóvá tudják tenni a turisták számára, meg kell találni azokat a lehetőségeket, amik a környezet rendjébe sem szólnak bele, ám segítenének rendben tartani a tavat és a környéket.