Libatepertős pogácsát készítettek Márton Nap alkalmából a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola harmadik osztályos tanulói. A tánctagozatos diákok természetismeret órai tananyaga a „mindennapi kenyerünk”, ezért a pedagógusok fontosnak tartották, hogy a gyerekek a konyhában is megtanuljanak, otthonosan mozogni. A pogácsa az Ízek Tanodájában sült ki, Nagy Zoltán mesterszakács pedig elégedett volt a végeredménnyel.
Elégedetten kóstolgatja a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola diákjainak frissen sült pogácsáját Nagy Zoltán mesterszakács. A harmadik osztályos tanulók Szent Márton napja alkalmából húztak kötényt, és még a fiúk is lelkesen segédkeztek a konyhában. Márton napon már hagyományosan liba kerül az asztalra, de hogy mely részét, vagy milyen formában tálaljuk, az az évek során kibővült, így ma már nem szab gátat a kreativitásnak semmi.
– Megjelentek a libás sütemények is, ugye legismertebb a lúdláb szelet, vagy, például, amit mi is készítettünk a gyerekekkel, az egy túrós tésztából készítettünk liba formájú kiszúróval süteményeket, amit utána fel lehet díszíteni – mondta a mesterszakács.
A liba formájú süteményeket másodikos diákok készítették, a harmadikosak pedig libatepertős pogácsával lephették meg szüleiket.
– Természetismeretből a tananyagunk a „mindennapi kenyerünk” volt, és úgy gondoltuk, hogy ezen a héten ünnepeljük Szent Márton napját, és ebből az alkalomból, mivel ő a libák közé bújt el, ebből az alkalomból libatepertős pogácsát sütnénk, és így akkor a kettőt összekötve meglátogattuk az Ízek Tanodáját – ismertette Nagy-Székelyi Magdolna tanító.
A gyerekek többsége otthon is segít a konyhában, így többen, már rutinosan álltak a tepsi mellé.
A Márton napi liba egyébként időjós is, így ha otthon készül az ebéd, akár azt is megtudhatjuk, hogy mennyire lesz hideg az idei tél. A mell, vagy a comb csontja a hagyomány szerint árulkodó: ha csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.