Amíg a világ európai része a mai napon a Mindenszenteket ünnepli, a nyugati és tengerentúli kultúrák a Halloweent

Bár a két ünnep eredete
lényegében ugyanaz, az amerikai változat mégis inkább egy vidám ünnepet takar,
amelyet leginkább a töklámpák készítése jellemez.

November
1-jét Magyarországon eredetileg Mindenszentek napjaként tartjuk számon, ám évek
óta nálunk is kezd elterjedni az Angliában és Amerikában nagy népszerűségnek
örvendő, ugyanekkor tartandó Halloween ünnepe. Az angol Halloween név az All
Hallows Eve kifejezésből ered, és a Mindenszentek előtti estét jelenti. Ez a
kóbor lelkek és az istenek éjszakája.

A
Halloween eredete Írországra, az ott élő ősi népek, a kelták egyik ünnepére
vezethető vissza, akik e napon ünnepelték az újévet.

A
kelták úgy tartották, hogy október utolsó éjszakáján az elmúlt évben meghaltak
lelkei elvándorolnak a holtak birodalmába, összezavarva ezzel az élők életét.
Az emberek ételt és állatot áldoztak a szellemeknek, hogy megkönnyítsék a
vándorlásukat.

1845
után írek ezrei vándoroltak az Egyesült Államokba és magukkal vitték régi
szokásaikat is. Amerikában ma is szokás, hogy gyerekek szellemeknek öltözve
házról-házra járnak ajándékokért.

A
Halloween legismertebb szokása a töklámpások készítése. Ez a hagyomány szintén
a keltáktól ered. Az alaptörténet szerint Jack, egy részeges kovács tréfáival
egyszer az ördög eszén is túljárt, és felkergette egy fára. A fa tövébe
keresztet rajzolt, s az ördög csak akkor jöhetett le, mikor megígérte, hogy
soha többet nem fogja zaklatni Jacket. Amikor Jack meghalt, nem engedték be a
mennybe iszákossága és csínytevései miatt, ráadásul a pokol sötét világában is
nemkívánatos személy lett. Az ördög segítségül odadobott neki egy fadarabot a
pokol tüzéből, amit Jack bedugott egy répába, lámpásként használva azt. Az
amerikai hagyományban lassan áttértek a répáról a tökre – ez jelképezi
napjainkban a Halloweent.

Nagy Dóra