Mindenszentek ünnepe
és a halottak napja egyaránt egyházi ünnepből világiasodott el.
Mindenszentekkor a katolikus hívők azon szentekről is megemlékeznek, akiknek
nincs külön emléknapjuk.
Festum omnium sanctorum, azaz Mindenszentek a katolikus egyházban
az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról
emlékezik meg ebből az alkalomból. Mindenszentekkor a katolikus hívőknél azon
szentek napja is, akiknek az év közben nincs külön emléknapjuk.
Az elhunyt szeretteinkért való közbenjárás a purgatórium
hittételén alapszik. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de
törlesztendő bűn és büntetés teher van még lelkükön, az Isten színe elé kerülés
előtt tisztulniuk kell. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy
tehetnek valamit elköltözött szeretteikért – imával, vezekléssel, szentmisével.
Manapság, ahogy az emberek egyre többet költöznek, többnyire
halottaik is különböző temetőkben nyugszanak, így nem könnyű annak, aki egy nap
alatt 5-6 várost is meglátogat elhunyt szerettei tiszteletéült. Ebben a
rohanásban épp az ünnep lényege, az emlékezés vész el – fejtette ki Juhász
Ferenc atya.
A Mindenszenteket követő halottak napja egyházi ünnepből
vált fokozatosan általános világi megemlékezéssé. A november 2-ai halottak napja
Szent Odiló apáttól ered, 998-as rendelete mindmáig fennmaradt, az ünnepet a
14. századtól Róma is átvette.
Faragó Zoltán