Megérteni egy óra alatt szinte lehetetlen az iszlám országok politikájának miértjeit. Az egyetemen Maróth Miklós professzor szerint 5 éven át foglalkoznak ezzel, mégsem tudnak a stúdium végén biztos választ adni arra a kérdésre, hogy miért működik egy muzulmán állam úgy, ahogy. A Széchenyi-díjas tudós mégis megpróbálta a gyöngyösi Károly Róbert Campuson tartott előadásában megvilágítani a kérdéskör lényegét. Maróth Mikós az Akadémiai Esték sorozat vendége volt.
Általános felfogás, hogy az arab világ politikáját akkor lehet megérteni, ha az iszlámot ismerjük, mivel annak tanításaiból lehet levezetni ezeknek az országoknak a tevékenységét. A törvény az ember és Isten kapcsolatát, valamint az emberek közötti kapcsolatokat igyekszik rendezni az élet legapróbb részeire kiterjedően – mutatott rá Maróth Miklós professzor előadásában. A politikáról azonban a törvény semmit sem szól. Annak alakítása a mindenkori uralkodó joga. A mikéntje pedig a legtöbb esetben a vallásra épülő kultúrától függ. Valójában egységes iszlám épp úgy nem létezik, mint egységes kereszténység. Viszont az iszlám világát összeköti egyfajta életmód, amiben egységesek.
A muzulmán államokban mindennek alapja a korán és az erre épülő iszlám jogrend. A sarija jelenti minden problémára a megoldást. Ebbe a demokrácia semmilyen módon nem fér bele.
Az iszlám közösségi vallás, sokkal inkább, mint a kereszténység. Itt a hívők közössége egyben a politikai közösséget is jelenti. Az Európába érkező migránsok is közösségként jelennek meg, ezért is képzelhető el nehezen az integrációjuk. A másik nagy erénye az iszlámnak az értékrendjében egyre inkább kiüresedő nyugattal szemben, hogy szilárd, átlátható értékrenddel rendelkezik. Ezért is terjed szinte megállíthatatlanul – jelentette ki Maróth Miklós professzor.