Őshüllők

Dínókról és egyéb ősállatokról, valamint ezek kutatásáról szólt az Akadémiai Esték sorozat legutóbbi előadása a Károly Róber campuson. A felnőttek és gyermekek számára egyaránt érdekes előadást Ősi Attila tartotta. A Junior Prima díjas paleontológus volt az, aki 2010-ben a Bakonyban megtalálta Európa egyik legjelentősebb dinoszaurusz-csont lelőhelyét és felfedezte az Ajkaceratops kozmainak elnevezett 85 millió éves dinoszaurusz fajt.

Ősi Attila junior prima díjas kutató nem hisz a sorsszerűségben. Szerinte mindenki sajátmaga alakítja az útját olyannak, amilyennek szeretné. Ezzel együtt meghatározta pályaválasztását, hogy Ajkán nőtt fel, s gimnazista korában rengeteget járta a bakonyi kőfejtőket ősmaradványok után kutatva. 2000 áprilisában, még geológus hallgatóként találta meg az iharkúti dínócsont lelőhelyet az egykori bauxitbánya területén. Ez akkor óriási szenzációnak számított, mivel nálunk alig vannak olyan kőzetek, amelyek a mezozoikumból, azaz a dinoszauruszok korából származnak. A lelőhely nem sokkal később világraszóló leletanyagot adott.

Ilyen dinoszaurusz csoport maradványait korábban csak Észak-Amerikában és Ázsiában találták meg. Eddig 550 négyzetméternyi területet tártak fel 16 év alatt, és még legalább 5 ezer m2 hátra van. Ez akár 50-100 évre is elegendő munkát ad a kutatóknak. Jelenleg az MTA által támogatott ún. Lendület csoport foglalkozik a feltárással és a csontok feldolgozásával.

A kutató elmondta, minden négyzetméteren átlagosan 23 csontmaradványt találnak, az elmúlt években pedig több mint 50 ezer lelet került elő, köztük 13 új fajt is találtak.
Az iharkúti lelőhely – melynek vezetője a fiatal kutató, Ősi Attila – ott van Európa öt legjelentősebb késő kréta kori gerinces lelőhelye között. Abban pedig egyedülálló, hogy ezt 16 éve folyamatosan és szisztematikusan dolgozzák fel. Ősi Attila arról is beszámolt, hogy eddig 230-an dolgoztak a lelőhelyen, de szívesen fogadnak látogatókat is az egykori bauxitbánya területén.