Jól teljesített a megye

Szőke Mátyást választották 2017-ben az év borászának. A gyöngyöstarjáni borász az elmúlt évtizedekről, a trendek és technológiák változásáról is beszélt Fórum című műsorunkban. Fülöp Gábor, a megyei kereskedelmi és iparkamara főtitkára pedig az elmúlt évet értékelte és beszélt az idei tervekről is.

A világ minden táján bővítette már szaktudását a 2017-ben az év borászának megválasztott Szőke Mátyás. A gyöngyöstarjáni szakember feladatának tekinti a Mátrai borvidék népszerűsítését. A térség és az ország mennyiségben ugyan nem versenyezhet a nagy bortermelő államokkal, a jó adottságoknak köszönhetően azonban minőségben igen. Szőke Mátyás elmondta, a versenyképességhez nélkülözhetetlen a trendek figyelése és követése.

– Egy szőlőt ha eltelepítünk, 4 év kell, mire termőre fordul. Nem tudjuk, hogy addigra hogyan változik az ízlésvilág. Ha valaki megfigyeli ezt a trendet, az elmúlt években – 4-5 éve – elég sok chardonnay-t vásároltunk fel a sajátunkhoz. Ma már a saját megtermelt chardonnay-nk is elég. Ennyit változott. Egy pár évvel ezelőtt a vörösbor volt a csúcs. 2-3 éve, ha valaki figyeli a statisztikákat, most felfelé megy a fehérborok iránti kereslet – magyarázta Szőke Mátyás.

Az ország és a megye gazdasága jól teljesített a 2017-es évben. Erről már Fülöp Gábor, a megyei iparkamara főtitkára beszélt. Megyénkben az ipar túlteljesítette az országos átlagot is ám az elvándorlás és az elöregedő társadalom hatásai országszerte éreztetik hatásukat.

– Nagyjából két irányt kell mindenkinek – a vállalkozásoknak is követni. Az egyik az, hogy a hiányzó munkaerőket gépekkel lehet pótolni. Nem ecsetet, hanem festékszórót veszek, automata targoncák, automata raktár, robo szerű digitális eszközök és így tovább. Tehát gépesítés. Az egyik irány, a másik pedig hogy a kevesebb szakember képzettebb legyen, ezért a kevesebb szakember tovább képzésére még több energiát és időt kell szánni, hogy utána termelékenyebben tudjon dolgozni – vélekedett Fülöp Gábor.

A kamara célja, hogy sikerüljön kapcsolatot teremteni a cégek, a diákok és az iskolák között. Így az oktatási intézmények a cégek elvárásainak megfelelő szaktudással rendelkező utánpótlást tudnak kinevelni, ami a fiatalok későbbi elhelyezkedését is megkönnyíti.