Sokat drágult a krumpli

Kétszeresére nőtt az étkezési burgonya ára hazánkban. Romlanak a tárolási lehetőségek, csökken a termőterületek nagysága, és az időjárási viszonyok miatt egyre kevesebb burgonyát tudnak termelni a magyar gazdák. A szakemberek szerint ezzel magyarázható a drágulás.

Már 300 forintot is kérnek 1 kilogramm krumpliért, és már nem is a hazai termés van a piacon. Tavaly a burgonya fő termesztési körzeteiben nagy aszállyal kellett szembenézniük a termesztőknek, így ez is nagyban hozzájárul az idei évi készlet elapadásához – mondta el híradónknak Dr. Kemény Gábor az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízott főigazgatója.

– 2018-ban soha nem látott aszály volt a burgonya fő termesztési körzeteiben, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Magyarországon. Ennek eredményeképp közel 20 százalékkal esett az uniós burgonyatermelés. Ennek eredményeként növekedtek meg drasztikusan az árak, és ez az árunövekedés gyűrűzött be Magyarországra, itt Magyarországon csökkent a burgonya termelése, de csak néhány százalékkal – magyarázta.

Az árnövekedést tehát a külső hatások is befolyásolták. A piacokon már most több az import burgonya, mint a magyar. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakembere elmondta, hogy az idei év második hetében 140 forintot kellett fizetni a krumpli kilójáért, míg a kistermelői, csomagolt burgonyáért most már 300 forintot is elkérnek.

A krumpli termelését, illetve tárolását az időjárási viszonyok is rontják, hiszen a levegő páratartalma alacsonyabb, ezáltal a burgonya sokkal gyorsabban veszít nedvességtartalmából, így a héja alatt barnás foltok keletkezhetnek.

– Magyarországon a melegedő, szárazodó klímából az következik, hogy egyre inkább azok a mezőgazdasági termelők tudnak versenyképesen is jövedelmező burgonyát termelni, akik rendelkeznek öntözési lehetőséggel, ezért nagyon fontos, hogy megvalósuljon a kormány és az Agrárminisztérium által tervezett öntözésfejlesztési program, amelynek keretében 2024-ig több mint 100.000 hektárral akarják növelni Magyarországon az öntözött területet – fejtette ki dr. Kemény Gábor.

Amennyiben ez megvalósul Magyarországon, egy növekedési folyamat is elindulhat a termelési területekben, a hozamokban és a termelés mennyiségében.