Vezetőjük, Horváth Aladár szerint ma Magyarországon apartheid-politika folyik cigányügyekben. Ennek egyik példája a Patán állandósult feszültség, amelynek megszüntetését sürgették a demonstrálók.

A Dés Lászlóval, Ungár Klárával, Vásárhelyi Máriával és Iványi Gáborral fémjelzett látogatás szervezői és a helyi romák szerint Gyöngyöspatán ma gárdaterror van.
A korábbi helyi cigány vezető, Farkas János sérelmezte, hogy az Országos Roma Önkormányzat vezetői eddig nem érdeklődtek a patai fejlemények iránt, és azt mondta: azok a bűntettek, amelyekből a patai lakosságon belüli szembenállás elindult, csakis gyermekcsínyek voltak.
Bernáth Magdolna szerint a rendőrség eddig nem tudta szavatolni a patai közbiztonságot, a polgárőrök elszállásolása ezért egyfajta jel az ott élők részéről.
Az egybegyűltek megünnepelték március tizenötödikét a falu központjában a Kossuth-emlékműnél. Eközben a rendőrség munkatársai átmenetileg őrizetbe vették a településen önkényesen járőröző Véderő nevű szervezet négy tagját, akik nem mutatták be okmányaikat az igazoltatáskor. A faluban fokozott ellenőrzést rendeltek el korábban, eszerint a rendőrök bárkit, bárhol igazoltathatnak.
Soltész Bálint, a megyei rendőrség szóvivője elmondta: a tüntetést feléjük nem kellett bejelenteni, az esemény úgynevezett kulturális megemlékezésnek minősült. A tüntetés rendbontás nélkül zajlott.
Faragó Zoltán