Történelmi ritkaság, 15 év után újra láthatók a romok

Másfél évtized után újra látszanak a markazi pusztatemplom romjai a tóban. A 800 éves romépület létezését sokan csak legendának tartották, az elmúlt negyven évben azonban most harmadjára bukkantak felszínre a maradványok. A történelmi látványosság az aszályos időnek, és a másfél méterrel alacsonyabb vízszintnek köszönhető, Demecs Norbert túravezető szerint pedig nem csak a látvány miatt, hanem a spirituális élmény miatt is érdemes meglátogatni a környékét.

Patakkő, tufa, és üledékes homokkő darabjai a Markazi-tó felszínén. Ritka jelenség a környéken, hiszen ezt legutóbb tizenöt éve, az elmúlt negyven évben pedig mindössze kétszer láthatta, aki idelátogatott. A kövek egy pusztatemplom romjait képezik, amely a tatárjárást követően épült.

– Itt, ezen a területen tó nem volt még akkoriban, hanem az Alföld északi szelete húzódott, bekúszó puszták voltak, ebből következőleg kapta a nevét, hogy pusztatemplom, aztán a későbbiekben a történelem során számtalanszor változott meg a terület, évtizedek óta egy tó látható itt mögöttünk. – mondta Demecs Norbert túra- és idegenvezető.

A 16 méter hosszú épület körülbelül 300 fő befogadására volt alkalmas. A feljegyzések szerint a kőépület előtt már állt itt egy faszerkezetes templom is. A pusztatemplom létezését azonban sokan nem tartották lehetségesnek.

– Nagyon sokan babonának, dajkamesének titulálták, és úgy szoktam viccesen mondani, hogy ha egy picit középkoriasan beszélünk, hogy a rossz nyelvek egyáltalán feltételezték azt, hogy ennek a tónak a fenekén egy templom van, ennek a története igazából a középkorra vezethető vissza, aztán a török időkben, a török hódoltság részét képezve a Mátrában nagyon sok várerődítés, és a pusztatemplom is elpusztult. – mondta Demecs Norbert.

Az 1700-as években, amikor maga a település is újjáépült, a templom falainak köveit széthordták, újrahasznosítás céljából. A vízszint jelenleg másfél méterrel alacsonyabb a megszokottnál, ezért bukkantak fel a tó észak-nyugati csücskénél, a parttól körülbelül 50 méterre a romok.

– 1983-ban ettől jóval alacsonyabban volt a víz a szintje, és ez azt eredményezte, hogy egy régészeti feltárást lehetett itt megvalósítani a templomnál, akkor a romok egyharmada feltárásra került, és padlószintig kiásták a templomot. – mondta Hegedűsné Kis Tünde, a Markaz Községi Önkormányzat közművelődési szakembere.

Markaz több természeti és épített örökséggel rendelkezik, aki szívesen tekint meg történelmi értékeket, még azokat a mosóköveket is láthatja a település szívében fakadó meleg vízforrásnál, amelyeket akkor mosáshoz használtak az asszonyok. Demecs Norbert holnap egy élménytúrán még több részletet megoszt a térség történelméről és a pusztatemplomról.