Impozáns épület a pusztulás árnyékában

Magyarországon nincsen másik olyan város, ahol négy zsinagóga állna egymás mellett. A gyöngyösi Zsinagóga, az ország második legnagyobb zsinagógája, közel 28 méter széles, és majdnem 37 méter hosszú. Az épület 1873-ban épült. Ám nem ez volt az első épület, amely a zsidóságot szolgálta.

Az első zsinagóga 1816-ban épült fel Gyöngyösön Rabl Károly tervei alapján. Az épület a mai napig áll, jelenleg a Gyöngyösi TV székháza, igaz már csak nyomokban emlékeztet a régi képére, jórészt átépítették a második világháború után. 1918 után a tv székházát az első világháborúban harcolt izraelita gyöngyösiek tiszteletére Hősök templomára keresztelték. Abban az időben jelentős zsidó közösség élt Gyöngyösön, így felmerült az igény, hogy szükség lenne egy nagyobb épületre, így a régi imaház mellé felépítettek egy nagyobbat.

Ám az épület sorsa már a kezdetekben is viszontagságosan alakult, hiszen a nagyzsinagóga épületét az 1917-es gyöngyösi tűzvész szinte teljesen felemésztette. A gyöngyösi zsidóság,-amelynek meghatározó része már a Status Quo Ante hitközséghez tartozott, – sokat küszködött, hogy az elégett romokat pótolja. A felekezet egy pótimaházat építtetett, amely ma a kormányablaknak ad helyet. Ekkor kezdődött az új zsinagóga építési tervezése. A monumentális nagytemplomot végül 1930-ban szentelték fel, tervezője Baumhorn Lipót és Somogyi György volt.

1959-ben minden érdemi egyeztetés nélkül a Magyar Izraeliták Országos Irodája eladta az épületet egymillió forintért. A Heves megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Budapesti Textilkereskedelmi Vállalat potenciát fedezett fel a helyben, és Főnix néven egy bútoráruházzá alakították a templomot.
Az épület végül 2010-ben visszakerült a hitközséghez, amelyet a MAZSIHISZ kötelékébe is felvettek. A tervek szerint Együttélés Házává alakították volna az impozáns épületet. A zsinagóga hasznosítására egy projekt is elindult 2012-ben, a legtöbben kulturális lehetőségeket láttak benne, galéria, színházi műhely, városi bálterem otthonaként, de volt, aki inkább fürdővé alakította volna át. 2014-ben felmerült a gondolat, hogy a város átvenné az épületet, ám a hitközség ettől elzárkózott.

Az “Együttélés Háza” a tervek szerint 2016-ra készült volna el körülbelül 1,4 milliárd forintból. Ám a tervek azóta is csak tervek maradtak. Hiába bontották le az épület elől a pavilonokat 2016-ban, a nyomok a mai napig látszódnak. A zsinagóga sokszor drogosok búvóhelye és vandálok célpontja. Az épület, amely hazánk második legnagyobb zsinagógája, egy impozáns épület Gyöngyös szívében tovább halad a pusztulás útján.