Az első Purim

Ideje van a vigasságnak, főképp az Eszter böjtje utáni napon, Ádár hó 14. napján. Fél évszázad után tartott ismét purimot az újjáalakult gyöngyösi zsidó hitközség. A zsinagóga átvétele előtt alkalmait a Malom Étteremben tartó hitközség idei első ünnepi rendezvényén nem csupán a hitközség tagjai jelentek meg, hanem több helyi politikus és közéleti személy is meghívást kapott.

A purim, a zsidó farsang, neve a sorsvetést jelentő pur szóból ered. Az Eszter könyvében szereplő perzsa főminiszter Hámán így választotta ki azt az időpontot, amikor ki akarja irtani a zsidókat. Ennek emlékére húznak ilyenkor tombolát. Maga az ünnep pedig a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeztet, és a diaszpórában élő zsidóság összetartozásának kifejezője. A zsinagógákban ilyenkor a teljes Eszter könyvét felolvassák. Radnóti Zoltán a Gyöngyösre másfél évtizede lejáró rabbi is ennek jegyében mutatta be a könyvet tartalmazó tóratekercset.
Ez itt a Hámán füle, az egyik jellegzetes purimi étel. De a purimhoz hozzá tartozik a kóser ételekből készült lakoma, a tánc, a zene és a vigasság is. Ám Weisz Péter szerint soha nem szabad megfeledkezni a purimkor elvárt kötelességekről sem.
Purimkor a rabbik előírását követve megengedett az alkohol fogyasztása is, de csak addig a pontig amíg különbséget tudnak tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj neve között. Purim után azonban folytatódik a hétköznapok munkája a gyöngyösi hitközségben is. Készülnek a pészachra, a visszakapott zsinagógában pedig kiállításokat és előadásokat szeretnének rendezni. Június 7-én mártírünnepet tartanak, és tervezik egy Richter hagyaték bemutatását is.