Gyöngyösön is kifejezhetik véleményüket az állatbarátok, városunkban is aláírható az országos kezdeményezés, amellyel az állatvédelmi törvény szigorítását szorgalmazzák civilek. A cél az, hogy tényleges szabadságvesztést kapjon az, aki állatot bántalmaz, vagy elpusztít, hiszen most még általában csak pénzbírság, vagy felfüggesztett szabadságvesztés jár érte. Az aláírásokat az egyik gyöngyösi játékboltban gyűjtik.
Csontsovány kutyák, már kicsit jobb állapotban a gyepmesteri telepen, szomorú szemek a rácsok mögött. 2015-ben Abasáron találták ezt a három ebet, nem megfelelő tartási körülmények miatt veszélyben volt az életük, még a rendőrség is intézkedett az ügyben. Nem ez az egyetlen eset, amellyel a gyepmesteri telepet üzemeltető Új Nap Egyesület tagjai találkoztak, hiszen sajnos gyakori az, hogy állatkínzással kell szembesülniük. Pál Ivett, az egyesület elnöke szerint az állatok kínzásáért járó büntetést kellene súlyosbítani- aláírásokat is gyűjt a törvény szigorításáért.
– A célja az, hogy tényleges börtönbüntetést, szabadságvesztést kapjon az, aki gerinces állatot megkínoz, bántalmaz. Ennek a minimum határa két év legyen, és mellékbüntetésként szeretnénk azt elérni, hogy öt évre minimum el legyen tiltva az állattartástól – foglalta össze Pál Ivett, az Új Nap Egyesület elnöke.
A főszervezők szerint elenyésző az értékelhető ítéletek száma az ügyben, általában csak pénzbírság vagy felfüggesztett szabadságvesztés jár állatkínzásért.
Állatvédelmi törvény jelenleg is van, ám az állatvédők szerint ezt nem mindenki tartja be. Pál Ivett szerint a tenyésztőket is gyakrabban kellene ellenőrizni, de a törvény szerint sok esetben nincs joguk intézkedni.
– Nyilván, hogy ha hatósági közreműködés van, akár a rendőrség, akár az önkormányzat részéről, akkor nyilván nekünk állatvédőknek is könnyebb dolgunk van, de nekünk kell is, tehát, ha egy állatkínzásból el kell hozni, vagy állatkínzást tapasztalunk mi állatvédők, nem is léphetünk semmit hatósági intézkedés nélkül – tette hozzá.
Több olyan kutatás is napvilágot látott már, amely bizonyítja, hogy azok, akik állatokat bántalmaznak, később vagy ezzel párhuzamosan embereket is nagyobb valószínűséggel bántanak. Az indítvány tehát túlmutathat az állatok ügyén.