Árpád-kori leletek

Újabb Árpád-kori régészeti leletek és aránylag ép csontvázak kerültek elő a gyöngyösi Olajban Főtt Szent János-templom környékén. Az első középkori maradványokat 4 évvel ezelőtt találták itt meg munkások. A szakemberek az akkor megkezdett ásatásokat folytatják.

Rendhagyó tanóra keretein belül Berzés gyerekek ismerkednek a Püspöki úti Olajban Főtt Szent János-templom falánál folyó ásatással és leletekkel. 2013-ban csatornaépítés közben kerültek itt elő először régészeti leletek. A csontokról egy speciális kormeghatározással kiderítették, hogy a 10. századból származnak. A Dobó István vármúzeum régészei már 2015-ben folytatni szerették volna a munkát, ám arra végül csak idén kerülhetett sor. Leletek pedig idén is akadnak szép számmal.

– Egyik gyermeksír alól s végű hajkarika került elő, ez a korszak egyik meghatározó, jellegzetes leletanyaga, ez az Árpád-korra tehető. A kisebb méretek főleg az Árpád kor első felére, a nagyobb méretek később voltak jellemzőek, ezek kisebbek, tehát azt lehet mondani, hogy itt már az Árpád-kor első felére tehető az első sírsor, illetve néhány Árpád-kori edény töredéket is találtunk.

Az elmúlt napokban felszínre került leleteket mutatja Hiesz Györgynek Tóth Zoltán régész. A polgármester szerint a képviselő-testület kötelessége támogatni az ehhez hasonló, a város múltjával foglalkozó régészeti ásatásokat.

– A tavalyi költségvetésben erre már szerepelt egy 500 ezer forintos összeg, és ha itt most az Árpád-kori temetkezés alatt újabb rétegeket találunk, tehát megyünk vissza az időben a 900-as 800-as évek, tehát honfoglalás előtti korok leleteit is találják, akkor azt gondolom, hogy ezt nekünk kötelező finanszírozni, hiszen Gyöngyös legkorábbi említése oklevelekben 1261-ben van. Azt megelőzően nincs írásos emlékünk – magyarázta a polgármester.

A szakemberek az egyház engedélyével a templomfalon belül is dolgozhatnak. A feltárás várhatóan október 6-áig tart.