Emberközpontú tudomány

Tudomány és tudásalapú társadalom címmel tartottak konferenciát a gyöngyösi Károly Róbert Campus-on. A magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett eseményen három előadást hallhattak a jelenlévők, illetve egy tudománytörténeti kiállítást is megtekinthettek. A nap folyamán pedig a Zöld Magyarországért díjakat is átadták.
Emberközpontú tudomány – ez volt a jelmondata a mai előadásnak, ami egyben a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett tudomány hónapjának záró rendezvénye is volt.

Dr. Bujdosó Zoltán a gyöngyösi campus főigazgatója elmondta, az intézmény legfontosabb célja a tudomány népszerűsítése.
– Ennek a tudomány hónapjának, egyrészt a tudomány népszerűsítése, de leginkább a tudósok eredményeinek a népszerűsítése. Ezek közül azt gondolom, a mai napon három olyan fontos előadást hallhatnak a kedves érdeklődők, ami nemcsak egy tudós számára, hanem a hétköznapi ember számára is nagyon fontos lehet – fogalmazott.

Dr. Csörgő Tamás kutatóprofesszor előadásában Bolyai Jánosról valamint a Semmelweis-reflexről is beszélt.

– Ami azt jelenti, hogy ha valaki egy gyökeresen új elképzeléssel áll elő, ami nem illeszkedik bele a kialakult tudományos képbe, akkor azt helyből, csípőből elutasítják és ez egy reflex-szerű, nem rosszindulatból származó jelenség. S úgy gondoltam, hogy nagyon fontos tudatni, hogy ilyen jelenség van, ez a mai napon is működik, és a mi korunkban több esetben megfigyelhető és ha tudunk róla, hogy van, akkor kicsit könnyebb ellene védekezni – magyarázta.

A meghívott előadók között volt Dr. Gergely Árpád László professzor, aki az idén fizikai Nobel-díjat kapott tudósok magyarországi csoportjában dolgozott.

– A szegedi tudományegyetemen mintegy 20 éve foglalkozok fekete lyuk kettősök tanulmányozásával és a belőlük származó gravitációs hullámok vizsgálatával. Ebben a témában elég sok cikket publikáltunk és ennek folyományaként sikerült néhány évvel ezelőtt becsatlakozni a nemzetközi LIGO tudományos kollaborációba, ami a gravitációs hullámok első közvetlen észlelését tűzte ki célul – ismertette.

A nap folyamán a Zöld Magyarországért díjakat is átadták. Az elismerést minden évben azok az írók és szerzők kaphatják, akik az intézmény által alapított nemzetközi folyóiratban publikálnak. Idén két magyar szerzőpáros mellett, egy magyar-lengyel-svéd tudóscsapat is ebben a díjban részesült.