Tizenegyedszer rendezi meg a gyöngyösi főiskola szőlészeti-borászati konferenciáját

Az Egerben felszólaló szakemberek szerint az ágazat helyzete nem ad okot bizakodásra: az unió túlszabályozza saját piacát, míg a nagyvilágban mindenki úgy termel bort, ahogy akar.

Elégtelen az intézményi háttér, szűkösek a fejlesztési források, sok a megélhetési hivatal, ahol a gazdák büntetésével foglalkoznak – vázolta fel a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Horváth Csaba. Úgy vélte: az unió túlszabályozza a piacát, miközben az unión kívül mindenki úgy termel bort, ahogy akar – ha kell, szabálytalan eszközökkel. Magyarország épp csak meg tudta akadályozni, hogy Kína levédje magának hazánk négy borvidékének nevét – köztük a tokajit, a mátrait és az egrit is. A szakember szerint mára kiderült: a globalizáció egyenlőtlen feltételeket teremtett az európai termelőknek.

A házigazda KRF rektorhelyettese kijelentette: a megfelelő szaktudást mindig érdemes frissíteni Akár Gyöngyösön is, ahol ősszel megújul a szőlész-borász képzés.

A mátrai borok még fejlesztésre szorulnak marketingben, bár az illatos fehérborok piacát meg tudják hódítani az itteni gazdák.

Túlzott optimizmusra azonban mégsincs ok: továbbra is aggasztó a túlzott érdeklődés a kivágások iránt. Így eltűnhetnek a hagyományos fajták is – jegyezte meg a nagyrédei hegybíró.

A konferencián elhangzott: a világon jelen pillanatban is 30 millió hektár borfelesleg van, a fogyasztás stagnál, az pedig ma már nem érdem, hanem minimum elvárás, hogy a borászati termék kiváló minőségben induljon neki a piacok meghódításának.

Faragó Zoltán