A vörösiszappal szennyezett termőterületek további hasznosításáról tanácskoztak a gyöngyösi főiskolán

A KRF részvételével működő szakmai konzorcium megállapította: Devecser és Kolontár környékén energianövények betelepítésében lehet gondolkodni. Ugyanakkor a tavasz nagy kérdése, hogy a belvíz mennyire nehezíti meg a már megindult kármentesítést.

Mint ismert, öt magyar kutatóintézmény szövetkezett nemrég a kármentesítés háttérmunkáira, ennek a szakmai konzorciumnak tagja a gyöngyösi főiskola is. A bármikor visszakereshető módon kinyert adatok a legfontosabb eredmények eddig a KRF által végzett vörösiszap-kutatásokban – véli az MTA főtitkára.

Elhangzott: az iszapömlésben érintett területeken az elkövetkező tíz évben nem élelmiszereket, hanem energianövényeket kellene termeszteni, az élelmiszeripar ugyanis egyelőre idegenkedne az onnan származó terméstől. Az energianövények gazdaságos telepítésére ki is dolgoztak egy üzleti modellt. Hogy mikor kezdődik a fás szárú energianövények telepítése, az a kormányzati döntésén és a szennyezéstől érintett 70 gazdával folytatott egyeztetéseken múlik.

Ma már nyilvános adat, hogy mekkora a terület nagysága, amely 3 centiméternél vastagabb iszapréteggel szennyezett, tehát cserére érett: 383 hektár. A talajcsere ugyan elindult, de a gyülekező belvíz a kárt szenvedett térségben is gondolkodóba ejti a szakembereket, jelentette ki Dr. Bíró Tibor.

A KRF kutatásai alapján meg lehet tervezni a víz elvezetésére szolgáló övárkokat is – hangsúlyozta Bíró Tibor.

Faragó Zoltán