A napfogyatkozásnál gyakoribb, de a minden hónapban bekövetkező újholdnál lényegesen ritkább égi jelenséget bárki megtekinthette távcsövekkel is, a gyöngyösi Praesepe Csillagász Körnek köszönhetően.

És volt olyan is, akit a csillagászkör tagjai világosítottak fel, hogy mit is lát éppen.
Ami eltakarta, az pedig nem volt más, mint a Föld árnyéka. Hosszú idő után ugyanis ismét teljes holdfogyatkozást figyelhettünk meg hazánkban – ráadásul olyat, ahol a Hold a földárnyék közepén haladt át: ezt nevezik a csillagászok centrális fogyatkozásnak.
Ez az árnyék idén a szokottnál is sötétebb volt, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően a Hold végig alacsonyan volt látható. A jelenség kezdetén, a részleges fázisban még a horizont alatt volt kísérőnk.
A holdfogyatkozás ideje alatt a Nemzetközi Ûrállomás kétszer is átvonult fejünk fölött: az átvonulás szabad szemmel is jól látható volt. Ezen az éjszakán a Szaturnuszt és gyűrűit is tökéletesen meg lehetett figyelni, valamint a hazánk fölött keringő műholdak napelemeinek a tükröződése is figyelemre méltó égi jelenséget produkált.
Berzsényi Gergely