A Csörsz árkot mutatja be az a vándorkiállítás, amely a csányi faluházban nyílt meg

A kiállítás megnyitóján egy rendhagyó történelemórát is tartottak, melyen arról is szó volt, hogy a legújabb technika miként segítheti elfeledett kulturális örökségünk megismerését.

Így nézhetett ki annak idején a Csörsz árok, mely valójában egy 1260 km hosszú sánc-árok-erődrendszer volt. A történelmi Magyarország területén húzódott a Dunakanyartól az Aldunáig, északi vonulata pedig éppen itt, a Hatvan-Csány-Jászárokszállás-Ároktő vonalon épült meg. Pádár Sándor helyi lakos szerint Csány község létrejötte is a Csörsz ároknak köszönhető. Itt azt mutatja, hogy mérései szerint merre húzódtak a sáncok, melyekről a legtöbb helybeli nem is tud.

A gödöllői egyetem térinformatikával foglalkozó szakemberei is különös figyelemmel fordulnak az objektumok felé. Harkányiné Székely Zsuzsanna szerint új lendületet adott a Csörsz-árok kutatásnak a műholdas technológia megjelenése. Most ennek segítségével akarják pontosítani az árokrendszer vonalát, majd a kapott adatokat egy rendszerbe integrálni.

A szakemberek szerint a 24. órában vagyunk. A Csörsz árok megmentése és kulturális örökségvédelem alá helyezése időszerű. A csányiak terve az, hogy az itteni szakaszon a feltárások után egy információs táblákkal jelölt tanösvényt létesítsenek. Ez, úgy vélik, vonzereje lehet majd a községnek.

Borbándi Erik