Éles ellentétek a földtörvény körül

A Jobbik szerint a földtörvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy megvédje a magyar földet a külföldiektől, és arra sem képes, hogy magakadályozza a nagybirtok-rendszer kialakulását. A parlament ma döntött a törvénytervezetről: a parlamenti többség elfogadta a törvényt. A Jobbik megpróbálta megakadályozni a szavazást. Az MSzP a köztársasági elnökhöz fordul a kérdésben.

A Jobbik álláspontja szerint a földtörvénnyel a legnagyobb probléma, hogy jelenlegi formájában nem garantálja, hogy az Európai Unió tagállamainak állampolgárai ne vásároljanak földet Magyarországon. A törvény ugyanis az uniós állampolgárokat ebben az értelemben nem tekinti külföldinek. Hatalyák Péter László, a gyöngyösi Jobbik alelnöke szerint bár a törvény azt nevesíti, hogy a bankok vagy egyéb szervezetek nem szerezhetnek földtulajdont. Viszont a bankok Magyarországon általában és túlnyomó részben külföldi tulajdonban vannak, az esetleges jelzáloghitel-bedőlések esetén természetesen az ő birtokukba kerül és nem valószínű, hogy ők mezőgazdasági termeléssel fognak foglalkozni. Ebben a pillanatban a föld, hazánk földje árucikké válik.

A Jobbik szerint az is probléma, hogy az új törvény lehetőséget biztosít egy olyan tulajdonosi struktúra létrejöttéhez, ami nem a kisebb, családi gazdaságoknak kedvez, hanem a nagybirtok-rendszernek.

A törvényről pénteken szavazott a parlament. Az Országgyűlés 253 igen és 17 nem szavazattal, köztük két Fideszes nemmel, tartózkodás nélkül fogadta el az új földtörvényt. A szavazást megelőzően a parlament pénteki határozathozatalairól a Jobbik-frakció tagjait az Országgyűlés kizárta, miután az ellenzéki képviselőcsoport tagjai az elnöki emelvényre felvonulva tiltakoztak az új földtörvény elfogadása ellen.