A Mátrai monológ című kötet bemutatóján egy első verseskötetes szerzővel találkozhattak az olvasók. Pedig a költő jól ismert a gyöngyösiek előtt. Fülöp Lajosnak több mint 40 tudományos igényű munkája jelent meg azt megelőzően, hogy elkészült első, válogatott verseit és műfordításait tartalmazó kötete.
Húsz saját vers, tizenhét műfordítás – ez a 82 éves Fülöp Lajos első verseskötetének tartalma. Mondhatnánk nem sok, de ha kézbe vesszük és elolvassuk – alig félóra kell hozzá – , egy teljes életút bontakozik ki előttünk a versekből. Az ismert nyelvész és etnográfus a 60-as évek óta publikálja szépirodalmi írásait.
A városi könyvtárban megrendezett könyvbemutatón Fülöp Lajos elmondta, lírájára leginkább Áprily Lajos költészete hatott. Az ő emlékének ajánlotta kötetének címadó versét is. Szülőföldjéhez ragaszkodása már-már legendás: a „leggyöngyösibb gyöngyösi” tájverseiben a Mátra és Gyöngyös rendre vissza-visszatérő motívumként jelentkeznek. Fülöp Lajos másik nagy szenvedélye már a 60-as évek óta a műfordítás.
– Annak idején még a 60-as években magam sem gondoltam, hogy egy Áprilyval, egy Nagy Lászlóval, egy Weöres Sándorral lehetek egy kötetben, amikor Janus Pannoniusnak a Búcsú Váradtól című versét fordítottuk, költői versenyben – mondta ennek kapcsán a szerző.
A bemutatón a szerző által előadva, valamint Nagy Tibor Wyrág által megzenésített változatban egyaránt hallhatott a közönség Fülöp Lajos verseket. A Mátrai monológ című kötetet a szerző jó barátja, Lisztóczky László irodalomtörténész állította össze, s a Dzsida Jenő Baráti Kör támogatásával jelent meg. Fülöp Lajos azt mondja, műfordítással a következő években is szívesen foglalkozna, újabb verses kötetet azonban a következő 80 évben nem tervez.