Vadgazdálkodási workshop

A Magyar Tudomány hónapja alkalmából „Vadgazdálkodás és a vidékfejlesztés időszerű kérdései” címmel tartott szakmai workshopot a Gyöngyösi Károly Róbert Campus. A témák között szerepelt a vadászok mai szerepe, tények és tévhitek, valamint az agrárszektor fejlesztési lehetőségei. Céljuk, hogy a különböző szakterületeken elért eredményeket, aktuális problémákat ne csak a szűk szakmai közönség részére tegyék ismerté, hanem szélesebb körben is.

Vadgazdálkodás és Vidékfejlesztés témájában tartottak szakmai workshop-ot a Gyöngyösi Károly Róbert Campuson. Elsőként a vadászat mai megítéléséről – tévhitekről számoltak be az előadók, miszerint sokan úgy vélik, hogy a vadászok csak össze-vissza ölik le a vadakat, de nem szabad összekeverni a hivatásos vadászokat az orrvadászokkal, hiszen az előbbi szigorú jogszabályi keretek között ritkítja a vadállományt az orvvadászokkal ellentétben.

Ezt követően a tájegységi vadgazdálkodás és fővadászi rendszer működése volt a téma.

– Sokkal hatékonyabbá teszi a vadgazdálkodási egységek működését, amelyekből közel 1500 működik az országban ehhez az 1500 vadgazdálkodási egységhez 51 tájegységi fővadászt rendeltek és ezeknek a munkája napi kapcsolatban áll a vadgazdálkodási egységekkel és a gyakorlati problémák megoldásában – magyarázta Dr. Tóth László, intézetigazgató.

Tóth László az intézet igazgatója az apróvadakról is beszámolt, miszerint nem csak Magyarországon, hanem Európa szerte hatalmas probléma az állománycsökkenésük. A fürj is ilyen fajnak számít, ami valamikor még vadászható volt, de most már védettként tartják nyílván.

– A vadászható fácán és fogoly tekintetében hasonló tendenciákat lehetett megfigyelni és valószínűleg hasonló okok is okozzák ezt az állománycsökkenést, ugyanakkor az állomány nagyságról nagyon keveset tudunk, mert nincsenek megfelelő módszerek vagy nem ismerik ezeknek a felmérését. Erre lenne egy példa, hogy régen vadászható ma már védett faj állományfelmérése az hogyan adaptálható a jelenleg is vadászható fácánra, illetve a bizonyos körülmények között részben vadászható fogolyra – tette hozzá.

Emellett a vidékfejlesztés fontos kérdéseit vetették fel, mint például a helyi termékeknek milyen jelentősége van a helyi közösségek életében, valamint a munkaerő-gazdálkodásban és fiatalok megtartásában milyen szerepe lehet a helyben végzett vidékfejlesztést szolgáló tevékenységeknek.