Hatalmas szakmai vitákat robbantott ki hazánkban, az elmúlt hetekben, a génmódosított növénytermesztéssel kapcsolatos új alaptörvényi cikkely

Ez GMO azaz génmódosítás- mentességet ír elő a mezőgazdaságban. Egyes jogi szakvélemények szerint azonban ez ellentétes az uniós joggal, és ütközik az alaptörvénynek a „tudomány védelmére vonatkozó” másik cikkelyével.

„Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal” segíti elő a testi és lelki egészséget – áll az új magyar alkotmányban. Vagyis már az alaptörvény szerint is génmanipulációtól mentes ország kell, hogy legyen a jövőben Magyarország. A probléma akkor kezdődik, mikor a politika nem különíti el alapvetően például az ipari célú és az élelmiszer célú növényi génmódosítást – hangsúlyozta Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, egykori mezőgazdasági szakbizottsági elnök.

A gyöngyösi főiskola eddig is részt vett génmódosítást végző kutatásokban, melyek többnyire az iparhoz kapcsolódtak, azon belül is a fás szárú energia ültetvények termesztéséhez. Mivel ezeket a növényeket eltüzelik, így nincs okunk tartani a génmódosításuktól – emelte ki a rektor. Több professzor is csak ezért a csatlakozott a közelmúltban a főiskolához, hogy ezekben a kutatásokban részt vegyenek.

A probléma összetettségét mutatja, milyen anyagi fölénnyel kapcsolódnak be a vitába a különböző növénytermesztő és növényvédőszer gyártó cégek lobbicsoportjai. Génmódosítás mentes magokat tud ugyan termelni Magyarország, de a kémiai védőszerek javarészét importáljuk, ezért nagy a nyomás a politikán, és pont ezért kellene inkább a szakmának, vagyis a Tudományos Akadémiának állást foglalnia a kérdésben, mintsem a politikusoknak – hangsúlyozta zárásként Magda Sándor.

Berzsényi Gergely