A hadtörténészek szerint hozzávetőlegesen 120-130 ezerre tehető azoknak a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak a száma, akik hősi halált haltak, fogságba estek vagy megsebesültek a Don-kanyarban. Rájuk és a második világháború összes áldozatára emlékeztek Gyöngyösön január 12-én, 75 évvel a tragédia után.
75 évvel ezelőtt, 1943 januárjában a mostaninál jóval hidegebb időben, mínusz 40 fokban kellett harcolniuk a magyar katonáknak. A 2. magyar hadsereg kálváriáját a mai napig a második Mohácsként emlegetik. A trauma mélységét jelzi, hogy a Don-kanyarban megsemmisült hadseregre máig mint elfeledett hadseregre emlékszik vissza a magyar társadalom. Gyöngyösön 1991 óta emlékeznek meg ezen a helyen a halottakról, emelte ki Mihalik József, a Mátra Honvéd Kaszinó igazgatója a megemlékezés szervezője, majd Faragó László korábbi polgármester szólt az egybegyűltekhez. Először egy korabeli napló soraival idézte fel az eseményeket, majd hangsúlyozta: megoszlanak a vélemények arról, mit is kerestek honvédeink a Donnál.
A volt polgármester ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a felnövekvő generációkban már csak a tett tisztelete erősítette az emlékezés gyökerét. A ma élőknek ezzel együtt kötelessége megemlékezni minden csatatéren elhunyt katonánkról. Az utódok feladata, hogy sírjaikat rendben tartsák – mondta el Faragó László. Juhász Ferenc kanonok plébános arról beszélt, hogy ahol a pap áll, ott mindig az imádság szavai kerülnek elő.
Gyöngyös vesztesége is kiemelkedően nagy volt. A Szent Bertalan templom falán 1991-ben elhelyezett emléktáblán több mint 400 név szerepel, mellettük 1825 zsidó áldozatról emlékeznek meg. Az ünnepség végén Gyöngyös város önkormányzata nevében a polgármester és a két alpolgármester koszorúzott, valamint pártok és több civil egyesület helyeztek el koszorúkat az emléktáblánál. Sokan mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére.