A Szent Korona gyöngyösi vonatkozásairól tartott előadást dr. Pálffy Géza professzor a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a Károly Róbert Campuson. Az intézmény az Akadémiai esték rendezvénysorozatának utolsó előtti rendezvényét tartotta ebben a félévben.
A Szent Korona az egyik legmeghatározóbb ereklyéje a magyar történelemnek. Történetét azonban számos kérdőjel és tévhit övezi. Dr. Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője többek között ilyen témákról beszélt, amellyel könnyen fel is keltette a történelem kedvelőinek érdeklődését.
– A szent korona újabb kutatási eredményekről fogok beszélni a gyöngyösieknek. Fogok beszélni 16. századi újdonságokról (mikor készült a legkorábbi ábrázolása) mikor ferdült el a keresztje, mióta van a szentkoronás címerünk, és természetesen hogy mikor járt Gyöngyösön – mondta el még az előadás előtt televíziónknak prof. dr. Pálffy Géza, kutató.
Talán kevesen tudják, de a koronának gyöngyösi vonatkozása is van. Azok pedig, akiknek erről korábban tudomásuk is volt, az előadáson mégis sok újdonságot megtudhattak. Például az eddig ismert 1 helyett, 2 helyszínen is őrizték a magyar királyi ékszerek legfontosabbikát.
– Mindenki azt tudja, hogy Gyöngyösön a szentkorona-házban volt háromszor a korona, de kiderült, hogy csak kétszer volt. 1809-ben, amikor Napóleon elől menekítették. 1806-ban viszont nem itt tartották, hanem a Fő téren, a mai OTP helyén, az úgynevezett Stösser Kristóf házban – ismertette a kutató.
Az új kutatási eredményeknek köszönhetően tehát Gyöngyös gazdagodott egy új koronaházzal, ami ugyan a tűzvész óta már nem áll, de a róla készült fotó ma is megtekinthető.