Mindennapi kenyerünk

Augusztus 20-a, hazánk nemzeti ünnepe, az államalapítás és államalapító Szent István király szentté avatása mellett, az aratás végének, az új kenyérnek és a kenyéráldásnak az ünnepe is. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret, ezért ezt a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Az ember legalapvetőbb élelmiszere, a kenyér, az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az új lisztből készült kenyér az államiság ünnepének szimbóluma lett. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartanak még a mai napig is, így ötvözve a vallási és világi események ünneplését.

– Ma már ez azt gondolom, hogy nagyon szépen összefonódott, és hogyha elmegyünk egy templomba kenyérszentelésre, akkor együtt szerepel az államalapítás szimbóluma az új kenyéren ugye egy nemzeti színű szalaggal vannak átkötve és a Szent István ünnep jelképe az, hogy a pap megszenteli a kenyeret – fogalmazott Molnár Sándor pékmester.

Hozzátette: a kenyér nagyon fontos táplálékunk, hiszen legősibb leletekben 7000 éves kenyeret illetve gabonaőrleményből készült kenyérfélét találtak. Ez azt jelenti, hogy ennyi idő alatt az emberi szervezet ehhez a tápláléktípushoz alkalmazkodott.

– Ha bárkinek bármilyen problémája van, akkor meg kell keresni hogy mi az a kenyér mi az a gabonaőrleményes keverék amiből ő ehet kenyeret vagy valamilyen olyan pékárut ami valamilyen más típusú vagy más szemcseméretű mert itt a szemcseméretekkel nagyon sok probléma tud lenni a letapadások és a lisztérzékenységek kialakulása során. Egy nagyobb szemcseméretű valamilyen termék, ami nem letapad a bélben, hanem tisztítja a bélrendszert és ezek megelőzhetőek akár – magyarázta.

A kenyér kezdetben búzából készült, de mára már rozs-, árpa vagy akár hajdinaliszt is lehet az alapanyaga. A pékmester kiemelte, hogy jelentős változás érzékelhető a fogyasztást illetően, az emberek mára már több magvas és teljeskiőrlésű kenyeret fogyasztanak, de ennek ellenére még mindig a fehér kenyér vezet magasan.