Prima díjas

A Magyar Tudomány kategóriában Príma-díjat vehetett át dr. Dinya László az Eszterházy Károly Egyetem professzor emeritusa. A rangos kitüntetést olyan személyek kaphatják meg, akik életük során kiemelkedően tettek – és tesznek folyamatosan – többek között a megye oktatási és tudományos életének fejlesztéséért. A professzor immáron több mint 20 éve tanítja a magyar és a külföldi diákokat Gyöngyösön, és a tervei szerint ezt még évekig szeretné folytatni.

Az idei megyei Príma-díjátadón, Magyar Tudomány kategóriában az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának professor emeritusa, dr. Dinya László díjat vehetett át. A professzor elmondta: hatalmas megtiszteltetés, hogy egy ilyen elismerésben részesült, hiszen számára ez azt jelenti, hogy méltónak tartják a munkásságát egy ilyen díjhoz. Hozzátette számos esetben volt lehetősége, hogy elhagyja az oktatói pályát, azonban ő kalandvágyból itthon maradt.

– 1998-ban szabadultam a Minisztériumból, akkor szóltak a Világbankból, hogy talán ha kimennék hozzájuk dolgozni, akkor azt szívesen vennék. Ekkor mondtam azt – a beszédemben is-, hogy kalandvágyból inkább itthon maradnék. Itthon maradtam és aztán kerültem ide Gyöngyösre, ez már több mint 20 éve volt, 22 éve pontosan. Jól döntöttem, mert megismertem ezt az érzést, hogy milyen prímának lenni – fogalmazott.

A Gyöngyösi Campuson a professzor éppen külföldi diákokat vizsgáztat. 46 tanév után „Professor emeritus” címmel nyugdíjba vonul, ami azt jelenti, hogy még éveken keresztül ez után is rendszeresen oktatni fog. Azt mondja számára nagyon fontos, hogy ennyi év után is, amit csinál azt jól és élvezettel csinálja, szerinte ezt a hivatást nem lehet megunni.

– Jönnek a külföldi diákok szép számmal és ebben nagyon komolyan számítanak rám, hogy angol nyelven tanítsam a korábbi tantárgyaimat és az újakat is. Újakat szívesen vállalok, életemben 45-50 tantárgyat tanítottam már és azt jelenti, hogy egy újabb tantárgy újabb kihívást jelent, újabb hallgatók pedig szintén újabb kihívást jelent. Úgy vagyok vele, hogy ezek az érzések minden évben újratermelődnek, amikor a hallgatók elmennek, akikkel megszerettük egymást, akkor az egy kicsit „gyászmunka”, de szeptembertől jönnek az újak és kezdődik előről az egész és ezt nem lehet megunni – fejtette ki.

A professzor elmondta, külön öröm számára, hogy nem csak a szakma, de a diákok is elismerték, hiszen három különböző intézményben is megválasztották például az „Év tanárának” is. Hozzátette a tanítás mellett igyekszik a lehető legtöbb minőségi időt tölteni az unokáival és a családjával.