Tavaly július és november után idén januárban újabb szennyeződés juthatott a Mátrai Erőmű Őzse-völgyi tározójának területére. Erről tájékoztatta a katasztrófavédelmet a Viresol Kft. egyik illetékese – derül ki az Átlátszó birtokába jutott dokumentumból, amely azt is tartalmazza, hogy a gabonafeldolgozónak augusztus végéig technológiai fejlesztést kellene végrehajtania, hogy hasonló esetek ne történhessenek és szennyezett víz semmikképp ne juthasson az erőmű tározójába. A határozat még nem jogerős.
Tájékoztató még november végén Markazon. Az erőmű, az egészségügy és a katasztrófavédelem illetékesei az akkori gázképződés kapcsán azt mondták, sem az ipari park dolgozói, sem a környék lakói nem voltak veszélyben. Akkor egy zárt medencetérben volt olyan magas gázkoncentráció, ami néhányaknál légúti irritációt okozott. A katasztrófavédelem folyamatosan méréseket végzett az erőmű területén és a környező településeken is. Mindvégig hangsúlyozták, az üzemen kívül, lakóterületek környékén sosem mértek határértéket meghaladó gázkoncentrációt.
Akkor arról is beszámoltunk, nem ez volt az első eset. Már tavaly júliusban is voltak gondok, amikor az Őzse-völgyi tározóból kikerült szennyezőanyagok miatt a Bene-patak vize szúrós szagúvá vált, habzani kezdett, a halpusztulást pedig még a Tarnában is észlelték.
A tavalyi esetek után aztán idén januárban az Átlátszó értesülése szerint újabb bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől a katasztrófavédelemhez, amely szerint volt egy komolyabb üzemzavaruk, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba.
Az ügyekben a vízügyi és környezetvédelmi vizsgálatokat a Borsod Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság folytatta le. A Mátrai Erőműnek a tavalyi esetek kapcsán vízszennyezési bírságot kellett fizetnie.
A katasztrófavédelem április elején született – és az Átlátszó birtokába került határozata a Viresol közvetlen és egyértelmű felelősségét ugyan nem mondja ki és bírságot sem szabott ki, de azt egyértelműsíti, hogy a cég telephelyéről olyan szervesanyag-tartalmú víz kerülhet az erőmű tározójának zagyterébe, amellyel – ha az erőműből származó szervetlen anyagot tartalmazó vízzel keveredik – elindulhat a gázképződés. A dokumentumból az is kiderül, hogy az erőmű tározójának eddigi több évtizedes üzemelése során hasonló szennyeződésre és kényszer-leürítésére korábban sosem volt példa.
A most meghozott határozat értelmében a gabonafeldolgozó Viresol Kft-nek augusztus végéig az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással meg kell akadályoznia, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.
A katasztrófavédelmi igazgatóság közleményben tudatta, a határozat egyelőre nem végleges, azt csak az érintett feleknek küldhette meg és fellebbezésre is volt lehetőség. Azt nem tudni, élt-e ezzel a lehetőséggel a cég.
Gyöngyösi értékek a filmvásznon