Kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen a gyöngyöspatai szegregáció miatt

Uniós jogelveket sért a lex Gyöngyöspata, ezért kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Tavaly nyáron fogadta el az Országgyűlés a törvényjavaslatot, a jogszabály arra kötelezte a bírságokat, hogy az iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást és képzést állapítsanak meg sérelemdíjként. Az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvnek. A törvényt azután módosították, miután 60 gyöngyöspatai roma fiatalnak összesen közel 100 millió forintot ítélt meg kártérítésként a bíróság.

– A jövőben hasonló perekben a bíróságok pénzbeli kártérítést nem ítélhetnek meg. És ha valakinek hátrányt kellett jogellenesen elszenvednie a tanulás során, akkor ezt a hátrányt a jövőben oktatással és képzéssel kell orvosolni. – mondta Horváth László miniszterelnöki megbízott egy 2020. augusztus3-i sajtótájékoztatóján.

Horváth László miniszterelnöki megbízott javaslatára változtattak a törvényen, azután a per után, amelyet a gyöngyöspatai általános iskolában 2004 és 2017 között elkülönítve oktatott roma tanulók ügyében indítottak. Őket az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány képviselte a perben, a kúria pedig végül nekik adott igazat, és 60 tanuló után mintegy 100 millió forint kártérítést ítélt meg a családok részére. A kormánypárt akkor hetekig tartó kampányban támadta a bírósági ítéletet, még Orbán Viktor is felszólalt az ügyben 2020 elején.

– Én nem vagyok gyöngyöspatai, de ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném: hogy van ez? Hogy valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő etnikai meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Horváth László is többször hangsúlyozta, szerinte nem pénzzel, hanem ingyenes oktatással, képzéssel kellene kártalanítani az érintett diákokat nevelő családokat.

Az új törvény szerint pedig már így kell kezelni a hasonló eseteket. Az Európai Bizottság szerint azonban a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről és az egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek, ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak.

A miniszterelnöki megbízott a közösségi oldalon is kifejtette véleményét. Mint írja: az igazságtalanul megítélt 100 millió forintból a nyertesek egy vasat sem költöttek oktatásra, szerinte a bizottság célja az, hogy hazánkat rasszista jelzővel illethesse.

A romákat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítványt is kerestük, közleményt küldtek szerkesztőségünknek. Ebben azt írják: a Bizottság észlelte, hogy ugyan a hazai jogfosztó törvénymódosítást cigányellenesség ihlethette, ám az sokkal szélesebb körben sértette a gyermekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Hozzátették: a Lex Gyöngyöspata megsemmisítésével vissza kell állítani a korábbi jogszabályi rendelkezéseket, és a független hazai bíróságokra bízni, hogy az uniós jognak is megfelelő döntéseket hozzanak.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indoklással ellátott véleményt bocsát ki.