Az euró nem szűnik meg, de a gyengébben teljesítő országokat gyorsan kivetheti magából az eurózóna

Magyarországnak másokhoz hasonlóan érdemes tágítania a gazdasági mozgásterét, de egyelőre az általunk okozott bizalmi válság miatt ez a mozgástér szűkült. Minderről a KRF szakértői beszéltek a keddi Fórumban.

Ötven év múlva is kihagyhatatlan szereplői lesznek a mai válság leírásának a hitelminősítők, akik azért maguk is leértékelődtek hitelességben az elmúlt néhány évben, mondták a KRF szakértői. A piacok azonban tőlük függetlenül is joggal kérik számon rajtunk az általuk idehozott anyagi értékek tiszteletéz. Magda Róbert szerint a befektetőknél bizalmi válságba kerültünk, és bár nem kell minden kérdésben rögtön megalkudnunk, a tágítás helyett szűkítettük a mozgásterünket, mert alapvető uniós jogi szabályokat rúgtunk fel.

Dinya László szerint az IMF-fel folytatott tárgyalások egyelőre egy pókerjátszmához hasonlítanak, ahol az általunk adandó politikai és gazdasági garanciákra várnak a megegyezéshez, de mindkét fél alkuban érdekelt. Ha megkötnénk a megállapodást a védőhálóról, az felérne egy felminősítéssel, hangzott el a műsorban.

Közben az is fontos, mi történik az euróval: az euróövezet nem eshet szét, de egyre valószínűbb, hogy a gyengébb szereplőket kirakják az eurózónából, véli Dinya László.

A bent maradt országok viszont szorosabb együttműködésbe kezdhetnek, akár közös pénzügyminisztérium létrehozásával is. A szakemberek szerint látható, hogy a következő húsz év a válságokról szól majd, amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az eddig megszokott 4-5 százalékos éves gazdasági növekedés helyett már annak örülhetünk, ha lesz növekedés. Annyi pénz pedig már soha nem forog majd a piacokon, mint amennyi az utóbbi 10-15 évben.

Faragó Zoltán