Kezdőlap » Hírek - Aktuális » Egyre kevesebben

Egyre kevesebben

Ez a cikk több mint egy éves információkat tartalmaz!

A Kárpát-medence lakossága csökkenni fog a következő időszakban, a nemzeti kisebbségek ezen belül a határon túli magyarok száma pedig tovább apad- ez az Akadémiai esték legutóbbi előadásán hangzott el. A geográfus Kocsis Károly a 20. század etnikai változásairól tartott előadást.

Folytatódott a főiskola akadémiai esték előadássorozata, amelyben dr. Kocsis Károly geográfus a 20. század népességváltozásainak folyamatait elemezte. A mozgalmas 100 év során a többszöri országhatár-változások következtében a nemzeti kisebbségek száma kezdetben lassan, az utóbbi évtizedekben azonban egyre nagyobb mértékben csökken. A Kárpát-medencében azonban nem csak a kisebbségek száma fogyatkozik.

– Mind Magyarország, mind a Kárpát-medence területén csökkenni fog a népességszám. Jelenleg a Kárpát-medence népessége már 28 millió alá csökkent. Ami biztos, hogy a természetes fogyást nem tudjuk átváltoztatni megint természetes szaporodássá, tehát több lesz a halálozások száma, csökkenni fog a kisebbségek száma – mondta Kocsis Károly.

A határon túli magyarok aránya nem csak a születések számának csökkenésétől függ, hanem az asszimilációs folyamatoktól is. A vegyes-házasságokban született gyermekek gyakran nem magyarnak vallják magukat. Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy például Szlovákiában népszámláláskor választani kell a szlovák vagy magyar nemzetiség között, kettős kötődést ugyanis ott nem fogadnak el. Ez szintén a többségi lakosságszámnak kedvez.

– Az, hogy egy területen a népesség milyen mértékben vallja magát magyarnak, szlováknak, románnak az függ egyrészt objektív tényezőktől, tehát születés, halálozás vándorlás viszonyától és vannak szubjektív, nem kézzelfogható tényezők, tehát milyen a nemzeti identitás foka az adott területen, milyen mértékben formálja a nemzeti önazonosságát a helyi lakosságnak – vélekedett a szakember.

Kocsis Károly hozzátette, hogy az elvándorlás tovább folytatódik, ennek során a határon belüli lakosok és a határon túli magyarok is a gazdaságilag fejlettebb régiókba vándorolnak. Ezzel párhuzamosan pedig folytatódik a kelet és dél felől érkező migrációs hullám is, ám ennek célországa egyelőre nem Magyarország.


Tovább az archívumra