Szénkivezetés a Mátrai Erőműben

Gáztüzelésre állítják át a Mátrai Erőmű jelenleg széntüzelésre épülő technológiáját, azt pedig napelemes és hulladékégetésből származó kapacitások egészítenék ki. A végleges tervek kidolgozásában 22 konzorciumi partner, köztük az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara működik közre. A szénkivezetés szükségességéről a szervezetek egy Egerben rendezett konferencián egyeztettek.

Akár 60-70%-kal csökkenne a Mátrai Erőmű szén-dioxid kibocsátása, ha az erőművet gáztüzelést használó technológiára állítanák át, amit napelemes, valamint hulladékégetésből származó kapacitások egészítenének ki – mondta Steiner Attila energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a szénkivezetés szükségességéről tartott konferencián, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, Egerben, ahol bemutatták a Life projektet, amely az erőmű átalakítását foglalja keretbe.

– 5,2 milliárd forintos keretösszegű programról beszélünk 9 évre, és alapvetően pontosan ezeket az elemeket dolgoznánk ki a helyi érintettek segítségével, hogy mik lennének a legjobb megoldások, és beazonosítjuk, hogy mit tud a piac is úgymond magától megvalósítani, illetve ehhez milyen különböző állami forrásokra van még szükség, hogy ez az egész így egyben összeállhasson. – mondta Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia-és klímapolitikáért felelős államtitkár.

A cél az, hogy az erőmű hosszú távon működőképes legyen, és stabil munkahelyekre épülő jövőképet adjon a régiónak. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára elmondta: az ő feladatuk az, hogy a jelenleg bányászatban, széntüzelésű erőmű működtetésében dolgozó munkavállalókat átképezzék.

– A felkészülési, felmérési szakaszban vagyunk, a jövő év elején már konkrét képzések is fognak indulni. Én biztonsággal már látok egy 130 fős csoportot, akiknek a képzése megvalósul ennek az igazságos átmenet folyamatnak a keretében. – mondta File Sándor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Orosz Zoltán fejlesztési- és projektvezető elmondta: az átalakítás három technológiai pillérre épül. Az egyik egy kombinált ciklusú gázturbinás átalakítás.

– A Mátrai Erőmű biomasszát és RDF tüzelőanyagokat is hasznosít, ezért egy kis kombinált hő-és villamosenergia termelő egységet kívánunk létesíteni, amely ezen alternatív tüzelőanyagokat fogadni tudja, illetve az ipari parknak a hő-és villamosenergia igényét innen el is tudja látni. A harmadik lépcső pedig a már korábban megkezdett fotovoltaikus naperőművi egységek létesítése a bányászati művelés során hátrahagyott bányafelületeken. – mondta Orosz Zoltán, a MVM Mátra Energia Zrt. fejlesztési- és projektvezető.

Az átmenet mintegy 2000 munkavállalót és 1000 vállalkozást érint, így Gyöngyösre is nagy hatással lesz, a város pedig kész bekapcsolódni a feladatokba.

– Remélem, hogy ahogy ebben a programban haladunk, úgy egyre konkrétabbá válnak a programok, amelyekbe a város kapcsolódni tud. Az átképzésben mindenképpen, a környezet zöldítésében, a zöld közlekedésében mindenféleképpen partnerek tudunk lenni, és kell is lenni. – mondta Hiesz György, Gyöngyös polgármestere.

A Life projekt a kormány zászlóshajó projektje a 2050-ig történő klímasemlegesség elérésében. A technológia-váltás finanszírozására európai uniós forrásokat szeretnének igénybe venni, ezzel kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások az Európai Bizottsággal – hangzott el a konferencián.