Határbiztonság, illegális migráció, határrendészet. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Károly Róbert Akadémiai Klub legutóbbi előadása, melyen dr. Kovács Gábor dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektor helyettese volt a vendég. Az előadó szerint Magyarország mintául szolgálhat a többi uniós ország számára is, ha a határőrizet hatékonyságát tekintjük.
A határok őrizete mindig is létezett és mindig is létezni fog – jelentette ki Kovács Gábor előadásában. Az államhatárok átlépése ugyanis nem alapvető emberi jog, az államnak joga van meghatározni azoknak a személyeknek a körét, akiket be kíván engedni az államhatáron. Magyarország mivel a schengeni egyezmény tagja, kötelessége a schengeni határokat megbízhatóan őrizni. A nemrég 3 ezer fővel bővült a határvadász állomány segítségével ezeket a feladatokat végre is hajtja.
Van viszont műszaki határzár, amelyhez a szakember szerint egy időre hozzá kell szoknunk.
A menekültek, menedékkérők számára hozták létre a tranzitzónát, ahol a kérelem elbírálásáig tartózkodhatnak a kérelmezők. Ez a dandártábornok szerint ez egy jól kialakított rendszer, amit a többi schengeni országnak is követnie kellene. A biztonságnak ugyanakkor ára van – mondta el Kovács Gábor. A polgárok komfortérzete csökkenhet az által, hogy egyes schengeni országokon belül visszaállíthatják a határellenőrzést.
A legtürelmetlenebbek azonban maguk a migránsok. Ezt a feszültséget nem csak a nemzetközi szervezetek nyomás miatt, hanem humanitárius okokból is kezelni kell – tette hozzá.