Kodályról mindenkinek

2017-ben Kodály Zoltán születésének 135. évfordulóját, halálának pedig 50. évfordulóját ünnepeljük. A Kodály év adta az apropót Bolyky József zenetanárnak, hogy az Amit a zenéről tudni kell című sorozatának aktuális előadását Kodály Zoltán életének és munkásságának szentelje. A Pátzay János Zeneiskolában tartott előadáson a közönség zenés bejátszások és élő énekes bemutató segítségével ismerkedhetett meg a nagy zeneszerző életművével.

Örömteli bejelentés előzte meg a Városbaráti Kör által szervezett előadást. Az október elején tartott operagálán 470 ezer forint gyűlt össze, mellyel a zeneiskola hangversenyzongora vásárlását kívánják támogatni. Bolyky József zenetanár aztán örömteli tény megállapításával folytatta: Kodály szavaival élve „a zene mindenkié”. A Kodály-módszer ugyanis máig a leghatékonyabb módszer a zenetanításban. Nem véletlen, hogy 2016-ban felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára is.

Ha csak a Kodály módszert alkotja meg Kodály, akkor is helye lenne a zenetörténetben, ám művei legalább annyira fontos helyen vannak. Bolyky József előadásában Kodály életrajzának érdekesebb epizódjait is felidézve ismertette ennek igazságát. Elsőként a magyar népzene gyökereinek kiásásáról szólt. KodályVikár Bélával, Lajta Lászlóval és Bartók Bélával együtt a falvak népétől ezrével gyűjtötték össze fonográffal a népdalokat.

Kodály magyar népdal feldolgozásaiból a közönség kettőt élőben is meghallgathatott Barta Enikő és Butykáné Bágyi Judit jóvoltából. A zeneszerző munkásságának másik nagy részét a kórusművek képezik. Ezeket rendszeresen éneklik nem csak Magyarországon, hanem a világ minden részén. 147 kórusművet írt, ezek legnagyobb része gyermek és női karra íródott. 78 kórusművét a mai napig színpadon éneklik. Bolyky József szerint sokáig nem kapott kellő figyelmet az, hogy Kodály a hangszeres zenéhez is milyen magas színvonalon értett. Az előadásban ezért több hangszeres Kodály mű is megszólalt.