Hol is volt Földvár?

„Hol is volt Földvár?”- ez volt a címe az Akadémiai Esték programsorozat legutóbbi előadásának, a Gyöngyösi Károly Róbert Campuson. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történésze, a mohácsi csata helyszínével kapcsolatos legújabb kutatásokról beszélt az érdeklődőknek.

Múltunkat számos mítosz és tévhit övezi, de vannak olyan részei is a magyar történelemnek, melyek a mai napig nem tisztázottak. Ezek közé tartozik legismertebb csatánk, és annak feltételezett helyszíne, Mohács is.
Dr. Pap Norbert igaznak tartja a mondást, miszerint a történelmet mindig a győztesek írják. A Pécsi Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportja az ebből adódó rejtélyekre keresi a választ.

– Néhány év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója. Az a csoport ami megformálódott a Pécsi Tudományegyetem és az MTA részvételével, vállalta, hogy ezeket a tévhiteket eloszlatja, utána néz néhány alapvető kérdésnek. Ezek közül az egyik, hogy hol volt a mohácsi csata – hiszen ezt a mai napig nem tudtuk – magyarázta.

A tudósok nem csak azt vizsgálják, hogy hol és milyen körülmények között zajlott le a csata, de azt is, hogy ennek milyen előzményei, illetve következményei voltak. Dr. Pap Norbert szerint korábbi régészek és történészek feljegyzéseit tanulmányozva hitelesen rekonstruálhatóak az ott történt események.

– Hat fő irányba kutatunk, foglalkozunk azzal, hogy hol volt ez a csata, milyen tájon. Egyáltalán hogyan játszódott le a csata, mi is történt ott, valóban azok a zavarba ejtő gyanúsítgatások, amik a királlyal, a király halálával, Szapolyai vajdával kapcsolatosak, mennyire megalapozottak – árult el további részleteket a kutató.

A mohácsi csata nem csupán egy ütközet, de egy fordulópont is volt a magyarság számára, így a kutatók a szimbolikus 500. évforduló évében, 2026-ban szeretnék befejezni a kutatásokat és lezárni a projektet.