A Mátra Aktív Turisztikai Stratégia bemutatóját tartották a mátrafüredi Avar Hotelben. A stratégia magába foglalja azokat a fejlesztési terveket, jövőbeli célokat, amiket el szeretnének érni 2030-ig a Mátrában, ezzel is tovább növelve a térség turisztikai értékét. A stratégia összetétele komplex, minden aktív kikapcsolódást magába ölelő fejlesztést tartalmaz, ami több tucat partner bevonásával készült el. A résztvevők remélik, hogy a Mátrára és Kékesre vonatkozó előterjesztés hamarosan a kormány elé kerül, és elfogadják azt.
Az aktív turizmus világszerte, így hazánkban is erősödő ágazat, azonban Magyarországnak is szüksége van egy hosszú távú fejlesztési stratégiára. Ezt a szerepet kívánja betölteni a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia 2030. A dokumentum a gyalogos, kerékpáros, lovas, sí és vízi turizmusra épül, és ezeken a területeken jelent komoly fejlesztéseket a Mátrában. Horváth László országgyűlési képviselő a stratégiát bemutató konferencia köszöntő beszédében azt mondta, az elmúlt időszakban nem született olyan átfogó és olyan hosszú távú rendszerben gondolkodó stratégia, mint ez.
– Ha arról beszélünk, hogy aktív turizmus meg egyáltalán turizmus akkor megint csak jó helyen vagyunk, mert, hogy a magyar turizmus egyik forrása az innen a Mátrából ered. – mondta Horváth László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos beszédében azt mondta, az elmúlt időszakban 98 turistaház fejlesztéséhez adtak támogatást, 2010 óta több ezer kilométernyi kerékpárút épült, újítják a kisvasutakat, és további kilátók épülnek. Úgy véli, Európában az aktív turizmust tekintve élen jár hazánk.
– Én nagyon bízom benne, hogy ezt a stratégiát, ha el tudjuk fogadni, és elkészül a kormány előterjesztése, és a kormány elfogadja, hosszú évekre, évtizedekre is meghatározhatja a Mátra fejlődését. – mondta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.
Hozzátette: sikerült elérni azt, hogy a következő uniós ciklusban az aktív turisztikai fejlesztésekre 63 milliárd forintot biztosítson a költségvetés. A kormánybiztos továbbá kiemelte: fontos a környezeti terhelés csökkentése, ezért ezt is alapul vették a fejlesztési terveknél, amelyet be is mutattak a konferencián. A legnagyobb projekt egy komplex közlekedés-fejlesztési rendszer.
– Olyan közlekedési rendszer legyen, ami meggátolja már azt, hogy autóval a belső területekre be lehessen menni, viszont egy színvonalas szolgáltatással, elektromos buszokkal, parkolási infrastruktúrával, illetve kabinos felvonó létrehozásával már lehetőséget nyújt arra, hogy a Kékes, illetve belső területekre egy vonzó és zöld megoldással lehessen feljutni. – mondta dr. Kukely György, a MEGÉRTI Kft. cégvezetője.
Hiesz György polgármester a konferenciát követő pódiumbeszélgetésben elmondta: a fejlesztések nem csak az aktív turizmust szolgálják, hanem az itt élők javát is.
– Nemrég még arról beszéltünk, hogy a Gyöngyös-Vámosgyörk szárnyvonal megszűnik, a stratégia azonban közvetlen vasúti összeköttetést tartalmaz Gyöngyös és Budapest között, ami az itt élők, a munkába járók, a gazdaság érdekeit is szolgálja. – mondta Hiesz György, Gyöngyös polgármestere.
De a tervek között szerepel a zarándokút-hálózat fejlesztése, egy lombkorona–sétány kialakítása és ifjúsági táborok, kilátók építése. Az eseményen elhangzott az is, hogy várják a további elképzeléseket, és ha mód van rá, beépítik a stratégiába. Emellett remélik, hogy 2030-ra elmondható lesz, hogy Magyarország Európán belül vezető szerepet tölt be az aktív turizmusban, és olyan kínálatot nyújt a Mátra, ami sehol máshol nem érhető el.