Az ágazati különadókkal fékezni lehet a nemzeti jövedelem külföldre áramlását, amely egyes cégek monopolhelyzete miatt állandósult

Mivel sok pénzről van szó, érthető, hogy érdekek sérülnek, és nagy lesz az ellenkezés az iparkamara elnöke szerint. Mindez a gyöngyösi főiskolán hangzott el a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.

Az élet igazolta a korábbi tartós, markáns kamarai kritikákat, látható, milyen rossz állapotban van a magyar büdzsé – fejtette ki a gyöngyösi közgazdász-konferencián az Iparkamara vezetője. Parragh László szerint a külföldi cégek gyakori monopolhelyzete aggasztó egyes gazdasági szektorokban, mert emiatt a nemzeti jövedelem egy jelentős hányada kifelé áramlik az országból. Ezt a mozgást fékezni kell megfelelő eszközökkel, az ágazati különadók erre alkalmasak, de érdekek fognak sérülni, hiszen sok pénzről van szó – vélte a kamara elnöke.

2003 és 2008 között a külföldi tulajdonú energetikai cégeknek a beruházáshoz mért megtérülési mutatója 107 százalékos volt, a kereskedelemben 80 százalékos, a pénzügyi tevékenységnél pedig 155 százalékos.. – fejtette ki az elnök.

Egy másik szakértő szerint néhány tekintetben viszont máris sikerült stabilabb pályára állítani a magyar államháztartást. Ehhez Kovács Árpád szerint szükséges volt a pénzügyi stabilitási tartalék létrehozása.

2-3 százalékos gazdasági növekedés még ebben az államháztartási helyzetben is elérhető. A közelgő szerkezeti reformok kapcsán fontos, hogy a lakosság képes legyen elfogadni az áldozatvállalást, és azt is el tudja hinni, hogy annyi csalódás után most végre tényleg megindul az ország fejlődése. Bizalom nélkül ugyanis nincs igazi gazdasági fejlődés – hangsúlyozta Kovács Árpád.

Faragó Zoltán