74 éve annak, hogy 1937 április 2-án a mátraházi meseháznak nevezett villájában örökre lehunyta szemét a két világháború közti időszak legjelentősebb magyar írónője, Tormay Cecile

A nevét viselő, három éve megalakult kör első alkalommal rendezett emléktúrával egybekötött megemlékezést az írónő halálának évfordulóján.

Mintegy 50-en jöttek el az ország különböző részeiből a Tormay Cecile emléktúrára, hogy megemlékezzenek a 74 évvel ezelőtt Mátraházán elhunyt írónőről. A mátraházi kápolna előtt Jobbágy Éva, a Tormay Cecile Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a szovjet parancsra feledésre ítélt szerző munkásságát. A három éve alakult Kör legfőbb feladatának tekinti, hogy az írónőt és nagyszerű folyóiratát, a Napkeletet rehabilitáltassa. Céljuk segíteni a Tormay Cecile kutatást, ami még jócskán bír fehér foltokkal.

Az 1931-től haláláig Mátraházán élt írónő valószínűleg gyakran felkereste azokat a helyeket, melyeket a túra résztvevői is bejártak. A trianoni emlékműnél egy-egy mécses meggyújtásával emlékeztek Tormay Cecile-re, s itt hallgatták meg utolsó papírra vetett mondatait az Õsi küldött című utolsó regényéből.

Az olvasók tehát már felfedezték újból maguknak Tormay Cecile műveit, s az irodalomtörténész szerint ez a lényeg.

Tormay Cecile volt egyébként az első olyan magyar író, akit irodalmi Nobel-díjra javasoltak, s ha nem hal meg 1937-ben valószínűleg meg is kapta volna. Halálának helyszíne, a régi képeslapon is jól látható Tormay villa, melyet a majdnem Nobel-díjas írónő meseháznak nevezett, még ma is áll. A Tormay Cecile Kör azt szeretné, ha jövőre, az író halálának 75 évfordulóján egy emléktáblát is elhelyezhetnének ennek az épületnek a falán.

Borbándi Erik