Hivatalosan évente átlag 5-6 vadbalesetet jelentenek be régiónkban, azonban ez a szám közel sem fedi a tényleges helyzetet

A teendők közül az életmentést és a baleset körülményeinek pontos rögzítését emelte ki a szakértő, aki hozzátette: kártérítéshez jelenleg csakis polgári peres úton lehet hozzájutni.

Az első és legfontosabb teendő, hogy tisztázzuk nincs-e személyi sérülés. Ha esetleg van, akkor a sebesülteket a lehetőségekhez mérten ellátni. Ezután következhet a károk felmérése, a jogi helyzet ugyanis úgy definiálja: a vaddal történő ütközés „veszélyes üzemek találkozásának” minősül. Ennek megfelelően a pontos adatrögzítés elengedhetetlen.

A balesetet szenvedő autós az egyik, a vadászatára jogosult erdészet a jogi helyzet másik szereplője, hiszen a vad az állam tulajdonában van. Ezért a területileg illetékes erdészetet is értesíteni kell. Leszámítva azokat az eseteket, mikor súlyos aránytalanság van az elszenvedett károk között, a jogi alaphelyzet szerint mind a két fél a saját kárát viseli.

A megkérdezett szakértő szerint egész évben számítani lehet és kell is a vadak vonulására. Nehéz lenne helyeket vagy időszakokat kiemelni, hiszen vadfajonként eltérő a vonulás ideje és intenzitása. Statisztikailag régiónkban a bejelentett balesetek száma nem haladja meg az évi 5-6 darabot. De ez alighanem csak a jéghegy csúcsa, hiszen nagyon sokan be sem jelentik a vadbalesetet, tartva az esetleges pertől és a kártérítési kötelezettségtől.

Berzsényi Gergely