Tegnap volt a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. Ezt 2001 óta tartják minden év február 25-én, annak apropóján, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a kommunistákkal szembeni szembenállása miatt, majd hurcolták a Szovjetunióban lévő fogolytáborba Kovács Béla kisgazda politikust. Kovács Béla elrablása szimbolizálja azokat a rémtetteket, melyeket a kommunista rendszer végrehajtott. Gyöngyösön a Jobbik szervezett megemlékezést az 56-os emlékműnél.
Fáklyákkal érkeztek a Jobbik tagjai és szimpatizánsai a megemlékezés helyszínére, amely lehetett volna akár ez az 1992-ben létesített emlékhely is. A szervezők úgy döntöttek azonban, hogy a kommunizmus áldozatai előtt az 56-os emlékműnél róják le tiszteletüket, ily módon is tovább víve az 56-os pesti srácok szellemiségét. Bús Árpád Zsolt, a Jobbik helyi ifjúsági tagozatának elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus ellenzék és a kormánypártok egyaránt cinkosok a kommunizmus rémtetteinek elhallgatásában.
Ennek következtében olyan helyzet állt elő, hogy az egykori ügynökök személyiségi jogokra hivatkozva akár pert nyerhetnek a történészek ellen, ha azok megírják az igazat. A kárpátaljai születésű Kovács Zoltán a szülőföldjén különösen jellemző „málenykij robot” okozta szenvedésekről szólt. Õ már 1990-ben részt vett a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége által kezdeményezett tényfeltárásban.
A megemlékezés további részében Hatalyák Péter László a Páter Kiss Szaléz ügy gyöngyösi vonatkozásait idézte fel, majd a Jobbik és a Fidesz helyi szervezetei koszorúkat helyeztek el az 56-os emlékművön. Végül a megjelentek egy-egy mécsest gyújtottak a kommunizmus áldozatainak emlékére.