Torz képet mutat a keresetekről a KSH

Ennyit senki nem keres – ezt mondják a gyöngyösiek a Központi Statisztikai Hivatal által számolt átlagkeresetről. Az adatok szerint tavaly novemberben bruttó 480 ezer forint volt a bruttó átlagjövedelem, ám ezt a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója is sokallja. Molnár László szerint torz képet festenek a KSH adatai.

A KSH adatai szerint tavaly októberben bruttó 431 ezer forint volt a átlagjövedelem Magyarországon, novemberben pedig már meghaladta a 480 ezret. Eszerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az 1 évvel korábbihoz képest.

A KSH módszertana legalább húsz éves, és nem nézi az alacsonyabb jövedelmeket, ezért torz képet mutat a fizetésekről – mondja a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, dr. Molnár László.

– Pont az öt fő alatti, jellemzően alacsony bért fizetni képes vállalkozók maradnak ki ebből, illetőleg azok a személyek, akik nem teljes állásban vannak, őket sem nézi a KSH, ez is körülbelül 200 ezer ember – részletezte.

Az adatokban szintén nem szerepelnek a Katás vállalkozók keresetei sem. Az általunk megkérdezettek közül senki nem tartja reálisnak a KSH által számolt jövedelmeket.

A bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, ez nettó 224 ezer forintot jelent. Van, aki szerint inkább ez tükrözi a valóságot.
A Gazdaságkutató Zrt. is úgy számol, hogy az igazság jóval a KSH adatai alatt vannak.

– Amit biztosan lehet állítani, hogy nagyságrendileg 20 százalékkal kevesebb lehet mind a bruttó, mind a nettó kereset, tehát attól biztosan nem nagyobbak a valós jövedelmek, ráadásul ami még egy súlyos probléma, hogy rendkívül nagy jövedelmek differenciáltsága – fejtette ki dr. Molnár László.

Vagyis, például a közfoglalkoztatottak, vagy a minimálbérért dolgozók alig a KSH szerinti átlagfizetés felét, vagy még annyit sem kapnak.