Kövek és épületek – rendhagyó séta Gyöngyösön

A Múzeumok Õszi Fesztiválja programsorozathoz kapcsolódva a Mátra Múzeum dolgozói érdekes ötlettel álltak elő. Gál Edit történész és Fodor Rozália geológus egy olyan városnéző sétát szerveztek, amelyen a résztvevők a kettős vezetése mellett az épületek történetével és építőanyagával egyszerre ismerkedhettek meg.

A vártnál is többen jelentkeztek a Mátra Múzeum elől induló városnéző sétára, így népes csapat indult el a gyöngyösi épületeket szokatlan módon bemutató túrára.

Gál Edit történész az ismert épületek történetének kevésbé ismert részleteiről mesélt, s Gyöngyös városépítészetének jellegzetességeit mutatta be. Fodor Rozália geológus régi kapukeretek segítségével szemléltette a korabeli építőanyagokat.

A gyöngyössolymosi riolit az egyik leggyakrabban használt építőanyag Gyöngyösön. Mint kiderült, műemlékvédelmi szempontból is fontos, hogy pontosan tudjuk, honnan származik a kő, mert az épület felújításakor lehetőség szerint az eredeti lelőhelyről származó köveket kell használni.

A Nemzeti Bank számára épített Kossuth utcai épület kapuja és díszei kevésbé időt álló riolittufából készültek, ezért egyes elemeit műkővel kellett pótolni. Ahol ezt nem tehetik meg, ott előbb-utóbb így szétmállik a kő, mint ahogy azt a nagytemplom melletti barokk szobor lábazatánál láthatjuk. Persze vannak időtálló anyagból készült kapuk is. A tévesen Rákóczi háznak nevezett Fő tér 2 alatti ház kapuja például gerecsei vörösmészkőből épült.

Az első alkalommal meghirdetett rendhagyó városi sétának bizonyosan lesz folytatása, a városvédő egyesületre ebben mindenképpen számíthatnak az érdeklődők.