Zsidó-keresztény együttélés

Európai kultúráról nem beszélhetünk zsidó kultúra nélkül. A kettő évszázadok óta elválaszthatatlan. Többek között ez is elhangzott a „Zsidó-keresztény együttélés történelme és pozitívumai” című előadáson Gyöngyösön. Az előadók azt hangsúlyozták, minden erővel meg kell akadályozni az antiszemitizmus erősödését a kontinensen.

Ne azt keresd, a másikban, hogy mije nincs, hanem azt nézd, hogy mije van. Mert mindenkiben – bárkiben fogsz olyan kincset találni, ami belőled hiányzik – ezzel az idézettel kezdte köszöntőjét a térség országgyűlési képviselője. Horváth László arról beszélt, hogy a zsidó-keresztény kapcsolat témája mindig aktuális. Hozzátette: a múlt feldolgozása és megértése érthetőbbé és élhetőbbé teszi a jelent is. A parlament igazságügyi bizottságának elnöke, a KDNP-s Vejkey Imre az európai folyamatokról szólva hangsúlyozta, meg kell állítani a zsidóellenesség erősödését a kontinensen.

– Mi nem hagyhatjuk, hogy az antiszemitizmus Európában tovább erősödjön. Nem hagyhatjuk, már csak azért sem, mert a fasizmus és a nácizmus ártatlan áldozatainak emléke ennél többet érdemel. A mi felfogásunk szerint a keresztények és a zsidók közös szellemi öröksége olyan nagy, mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kölcsönös megismerést és nagyrabecsülést.

Weisz Péter, a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke történelmi áttekintésében a zsidó-magyar együttélés hazai gyökereiről tartott előadást.

Aba Sámuel – aki maga is rendelkezet zsidó gyökerekkel – jó kapcsolatot ápolt a zsidósággal. 1. Endre idején, 1050 körül már virágzó zsidó kereskedelmet lebonyolítók éltek Esztergomban. A 16. század elején pedig már 13 zsidó közösség volt hazánkban, zsinagógával. A mohácsi vész után – ahogy fogalmazott – döhödt zsidóüldözés kezdődött. Átmeneti konszolidációt aztán II. József uralkodása hozott. Több, az egyenlőséget megteremtő rendelkezés mellett, ekkor született meg – a világon elsőként – a zsidóság tanszabadságát garantáló rendelet is.