A Föld Napja

Ma van a Föld napja. Évről évre egyre többen tesznek tudatosan valami jót ezen a napon a Földünkért. Sokan például fát ültetnek, rajzpályázatot, környezeti vetélkedőt hirdetnek, város- és falutakarítást szerveznek. Gyöngyösön sincs ez másként. Bár a koronavírus-járvány miatt nem lehetett családi programokat szervezni, az óvodákban most is játékos módon tanították a kicsiknek a környezet védelmét. Az Agrár-és Élettudományi Egyetem pedig egyedülálló kísérletbe kezdett a hulladék csökkentése érdekében.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése, erre figyelmeztet a Föld napja. Gyöngyösön is elkötelezetten tanítják már évtizedek óta az óvónők és pedagógusok a környezetvédelmet a kicsiknek.

– Minden óvodánk zöld óvoda, tehát annál is inkább fontos a Föld napjának megünneplése és kiemelt feladatunk a környezettudatosságra nevelés, tehát ezzel így teszünk az idén is, hogy nem csak ezen a napon különösen a környezettudatosság érzését keltjük a gyermekekben, környezetünk védelmére, óvására hívjuk fel a figyelmet és ezt közös tevékenykedéssel még megerősítjük. – – mondta Molnár Lászlóné, Gyöngyös Város Óvodáinak intézményvezetője.

Most a vírus miatt nem lehetett a hagyományos városi rendezvényt megtartani, de ennek ellenére minden óvoda készült valamilyen programmal a Föld napja alkalmából.

– Az udvart szépítik, magaságyásokba ültetnek, kerteket rendezik, sétákat tesznek, az élőtermészet megfigyelését, a természet ébredését figyelik a gyerekek, az egyik óvodában a szülőket is bekapcsolják online, hogy újrahasznosítható anyagokból barkácsoljanak eszközöket és ezt lefotózva küldjék vissza az óvodának. – mondta el Molnár Lászlóné.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is fókuszba helyezte a Föld napját. Gödöllőn például egyre több figyelmet kap a hulladékgazdálkodás, most épp kísérlet zajlik 70 tonna szennyezett csomagolóanyag komposztálásával. Mivel ebben a témában ilyen méretben elvégzett kísérletekről még nem született publikáció, egyetemük jó eséllyel a világ élvonalába kerülhet az agrárium ezen speciális tudományterületén – hangsúlyozza Dr. Aleksza László.

– Különböző biológiailag bonható műanyagoknak bontásával, hasznosításával vizsgáljuk egyrészt a bomlásnak a folyamatát másrészt pedig a kikerülő végtermékeknek a felhasználhatóságát, hiszen ezekből, a komposztálható műanyagokból komposztot fogunk előállítani, ami pedig utána kikerül talajra, ezáltal fontos az, hogy lássuk, hogy milyen hatása lesz a bioműanyagokból készült komposztnak a talajra, növények növekedésére. – mondta Dr. Aleksza László, a MATE Környezettudományi Intézetének egyetemi docense.

Aleksza László azt javasolja: csak abban az esetben használjunk bio-műanyagokat, amennyiben nem tudjuk elkerülni a használatukat, hiszen mi magunk is sokat tehetünk a környezet védelméért azzal, ha változtatunk vásárlási szokásainkon és nem használunk például műanyag szatyrokat.