Kilenc éves csúcson az infláció

6,5 százalék volt az infláció mértéke októberben Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok még a szakemberek legpesszimistább várakozásait is túlszárnyalták, utoljára kilenc évvel ezelőtt volt ennél nagyobb az infláció. A legnagyobb mértékben az üzemanyagok ára emelkedett, de nincs a gazdaságnak olyan szegmense, amire ne lenne hatással a pénzromlás.

2021. októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál a Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint. A szakemberek legpesszimistább jóslatait is túlszárnyaló inflációs folyamatok hátterében alapvetően a nyersanyagok és az energia árának alakulása áll – mondta el televíziónknak Dedák István közgazdász.

– Például az üzemanyagok 30 százalékkal emelkedtek egyetlen egy év leforgása alatt, ami aztán átgyűrűzve a gazdaság más szektoraiba, jelentősen felfelé húzza az árakat. – mondta Dedák István közgazdász.

Dedák István rámutatott, hogy a tartós fogyasztási cikkek árai általában jóval lassabban emelkednek, mint az élelmiszerek árai, azonban most a tartós fogyasztási cikkek is jelentős drágulásnak indultak.

– Nem is emlékszem, hogy mikor lehetett utoljára látni 5 százalék feletti áremelkedést a tartós fogyasztási cikkek esetén, az élelmiszereknél pedig egészen kirívó dolgoknak lehetünk a szemtanúi, akár a kenyér árát, az étolaj árát, vagy a burgonyának az árát nézzük. – mondta a szakember.

A közgazdász hozzátette, hogy az inflációs folyamatok hatására a Magyar Nemzeti Bank sem kerülheti el, hogy változtasson a kamatemelés ciklusának az ütemén.

– A jegybank szakértői sem számítottak egyébként ilyen magas inflációs rátára. Ezért ez valószínű, hogy azt fogja jelenteni, hogy a jegybank – véleményem szerint helyesen – reagálni fog erre a helyzetre. Arra kell készülni, hogy valószínűleg nagyobb ütemben fogja emelni a jegybanki alapkamatot, ami aztán megjelenik majd a kereskedelmi bankok kamatdöntéseiben is. – mondta Dedák István.

Ennek eredményeként tovább drágulnak a háztartások hitelei is.

– Tulajdonképpen a történet hasonló ahhoz, ami 2008-ban történt, amikor devizahitelek voltak, az árfolyamok a válság miatt, a forint árfolyama elszállt és emiatt megnövekedett a háztartások törlesztőrészlete, aminek a következményeit tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetbe hozott számos családot. – mondta a közgazdász.

Dedák István hozzátette: a jegybank elnöke és számos szakember is arra hívja fel a figyelmet, hogy a most várható 8-9 százalékos költségvetési hiány helyett, jóval kisebb mértékű hiánnyal kellene terveznie a kormánynak, a választások miatt hozott jóléti intézkedések pedig további terheket rónak az országra.